Bolha

1-8 mm hosszú, oldalirányból lapított testű, világosbarna-fekete színű, szárnytalan rovarok. Kültakarójukat hátrafelé irányuló sörték borítják, amelyek lehetővé teszik a szőrzetben és a tollazatban való könnyebb mozgást. Szúró-szívó szájszervük a fej elején található, lefelé irányul. Szemeik egyszerű, fényérzékeny pontok, néha csökevényesek. Csápjaik rövidek, a fej két oldalán található mélyedésekben helyezkednek el. Kedvelik a sötét helyeket, pincéket, kazánházakat.

A vért szívott és megtermékenyített nőstények a kb. 0,3-0,5 mm átmérőjű, szürkésfehér, ragadós felületű petékből naponta többet, életük során néhány százat raknak le, amelyből a gazdák környezetében 2-12 nap alatt kelnek ki a lárvák. A lárvák féregszerűek, lábatlanok, testüket erős serték borítják, és a talajon, szerves anyagokkal, valamint az imágók ürülékével táplálkoznak. Fejlődésük kedvező viszonyok közt kb. 14-45 nap, kedvezőtlenebb környezetben 150 nap is lehet. Az imágók képesek szinkronkeléssel kelni, amelyet valamilyen mechanikus inger (pl. az ember vagy állat lépései által keletkezett rezgés) válthat ki. A bábok képesek akár 1 évig is passzív állapotban maradni.

A bolhák megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében évente legalább kettő alkalommal irtószeres kezelést kell végezni:

a, olyan nagy forgalomú helyeken ahol a széksorok rögzítettek (pl. mozik, színházak, várótermek)

b, közforgalmú járműveken

c, állattartás eseten a bolhák ártalmának jelentkezésekor a védekezést az állatok tartózkodási helyére is ki kell terjeszteni

Köz- és állategészségügyi szempontból egyaránt jelentősek. Az ember és állatok nyugtalanítása és vérük szívása mellett jellegzetes klinikai tünetekben jelentkező allergiás bőrreakciót, ún. bolhaekcémát (amely jelentkezhet embernél, kutyánál, macskánál) idézhetnek elő a gazdaszervezetben. Számos kórokozó (pl. Yersinia pestis, Pasteurella tularensis, P. pseudotuberculosis, Dipylidium canis) terjesztőiként is fontos szerepet játszanak.

Járványügyi jelentősége elsősorban a többgazdás fajoknak van; pl. trópusi patkánybolha, emberbolha.

Kedvelik a sötét helyeket, pincéket, kazánházakat. A vért szívott és megtermékenyített nőstények kb. 0,3-0,5 mm átmérőjű, szürkésfehér, ragadós felületű petékből naponta többet, életük során néhány százat raknak le, amelyből az emberek vagy állatok környezetében 2-12 nap alatt kelnek ki a lárvák. A lárvák féregszerűek, lábatlanok. Fejlődésük kedvező viszonyok közt kb. 14-30 nap. Az imágók képesek szinkronkeléssel kelni, amelyet valamilyen mechanikus inger (pl. az ember vagy állat lépései által keletkezett rezgés) válthat ki. A bábok képesek akár 1 évig is passzív állapotban maradni.

1-8 mm hosszú, oldalirányból lapított testű, világosbarna-fekete színű, szárnytalan rovarok. Kültakarójukat hátrafelé irányuló sörték borítják, amelyek lehetővé teszik a szőrzetben és a tollazatban való könnyebb mozgást. Szúró-szívó szájszervük a fej elején található, lefelé irányul. Szemeik egyszerű, fényérzékeny pontok, néha csökevényesek. Csápjaik rövidek, a fej két oldalán található mélyedésekben helyezkednek el.

Csak kifejlett állapotban paraziták. Vizuális és hőingerek segítségével találják meg a gazdaállatot. A nőstények testtömegük többszörösének megfelelő mennyiségű vért szívnak, mivel így képesek ürülékükben kellő mennyiségű táplálékot biztosítani a fejlődő lárváknak. Fejlődésük teljes átalakulás. A vért szívott és megtermékenyített nőstények a kb. 0,3-0,5 mm átmérőjű, szürkésfehér, ragadós felületű petékből naponta többet, életük során néhány százat raknak le, amelyből a gazdák környezetében 2-12 nap alatt kelnek ki a lárvák. A lárvák féregszerűek, lábatlanok, testüket erős serték borítják, és a talajon, szerves anyagokkal, valamint az imágók ürülékével táplálkoznak. Fejlődésük kedvező viszonyok közt kb. 14-45, kedvezőtlenebb környezetben 150 nap is lehet. A harmadik stádiumú lárvák táplálkozásukat felfüggesztik, és nyálmirigyeik váladékából selyemszerű, 3×1 mm nagyságú gubót szőnek maguk köré, amelyben bebábozódnak. A bábból 1-2 hét vagy akár egy év elteltével kelnek ki az imágók. Az imágók képesek szinkronkeléssel kelni, amelyet valamilyen mechanikus inger  vagy termikus „sokk” válthat ki. Táplálkozásukra a szívás előtti hosszas keresés jellemző, a vér víztartalmát folyamatosan kiválasztják. A nőstény kétszer annyi vért vesz fel, mint a hím; a vérszívás 2-10 percig tart. Magasabb hőmérsékleten gyakrabban táplálkoznak.

Jól tűrik az éhezést. Az imágók élettartama 4-6 hét.

A fajok többsége emlősökön, a többi madarakon élősködik.

Több, mint 2000 fajuk ismert. Hazánkban 6 család mintegy 80 faja él.

Az ember-, a kutya- és a macskabolha egyaránt kozmopolita faj.

Köz- és állategészségügyi szempontból egyaránt jelentősek. Az ember és állatok nyugtalanítása és vérük szívása mellett jellegzetes klinikai tünetekben jelentkező allergiás bőrreakciót, ún. bolhaekcémát (amely jelentkezhet embernél, kutyánál, macskánál) idézhetnek elő a gazdaszervezetben. Számos kórokozó (pl. Yersinia pestis, Pasteurella tularensis, P. pseudotuberculosis, Dipylidium canis) terjesztőiként is fontos szerepet játszanak.

Járványügyi jelentősége elsősorban a többgazdás fajoknak van; pl. trópusi patkánybolha, emberbolha.